Nehézláb érzés, bizsergés, zsibbadás, lábfeszülés, fájdalom
A visszérbetegséghez köthető panaszok gyakran már a látható tünetek előtt megjelennek (ilyenkor gyanakszik az ember a legkevésbé a visszerekre), de az sem ritka, hogy egy súlyosabb stádiumban lévő beteg előtt ismeretlen a nehézláb érzés vagy a visszeres fájdalom.
A visszeres fájdalmat érezheti a kitágult vénák mentén is a beteg, de általában nehezen behatárolható helyen jelentkezik a lábszár környékén.
A nehézláb érzést leggyakrabban úgy írják le az érintettek, mintha egy súlyt akasztanának a lábukra, nehezen mozognak, csak „húzzák maguk után” a lábukat. Leggyakrabban tartós állás vagy ülést követően jelentkezik, vagy helyzetváltoztatáskor, például amikor valaki fekvő helyzetből feláll. A lábak felpolcolásával, pihentetésével ez az érzés enyhül vagy meg is szűnik – ezért is van, hogy sokan csupán a láb fáradtságának tulajdonítják.
Ha gyakran tapasztal bizsergést vagy épp zsibbadást, illetve lábfeszülést (akár anélkül, hogy megdagadna a lába) vagy látszólag indokolatlan égő érzést a lábszár alsó részén, akkor is gyanakodhat visszérbetegségre.
A lábszár alsó része és a boka viszkethet, különösen, ha zokni vagy harisnya viselése után felmelegedett. A legtöbbször este vagy éjszaka jelentkező viszketés meglehetősen zavaró panasz, ami különböző alvászavarokat, akár többszöri éjszakai felébredést okoz az érintetteknek.
Lábszárgörcs
A főként éjszaka jelentkező és a nyugodt alvást jelentősen megnehezítő lábszárgörcs hátterében számos ok állhat, ezek közül az egyik a láb keringési zavara. Hogy kiderítse, pontosan mi okozza (vagy épp mi nem), forduljon orvoshoz, hiszen csak a kiváltó oknak megfelelő terápia fog segíteni.
Seprűvénák, pókvénák
A 3 milliméternél kisebb átmérőjű hajszálértágulatok, más néven pókvénák, illetve seprűvénák sok betegnek inkább esztétikai gondot okoznak és nem feltétlenül a krónikus visszérbetegség első figyelmeztető jelét látják bennük. Pedig a visszeresség súlyosbodó egészségügyi probléma, amely nemcsak zavaró panaszokat okoz a hétköznapokban, hanem súlyos szövődményeket válthat ki. A kis hajszálértágulatok a láb bármelyik részén megjelenhetnek, de ezenkívül még láthatók lehetnek az arcon is.
Visszértágulatok
Amikor már 3 milliméternél nagyobb az átmérője, valamint kanyargóssá válik a véna, visszértágulatról beszélünk (köznyelvben ezeket hívjuk visszérnek). Ceruza vastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában megjelenhet a lábszár, néha a térd és comb belső részén. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat.
Lábdagadás, ödéma
A pangó vér víztartalma lassan átszivárog az ér falán, és a sejtek közötti térben és a sejtekben felszaporodik, ekkor a láb dagadása alakul ki. Az ödéma megjelenése a boka környékén jellemző, de kiterjedhet a lábszárra és a lábfejre is. Az estére kialakuló ödéma már a betegség korai szakaszában jelentkezhet, párhuzamosan más panaszokkal.
Pigment foltok, ekcéma
A visszérbetegség előrehaladásával különböző bőrtünetek, mint pigment zavarok (vörösesbarna apró foltok), vöröses ekcéma megjelenése, a bőr porcelánfehér elvékonyodása vagy akár a tömött, kemény bőrfelszín már súlyos vénás keringési zavarra utal. Azoknál a betegeknél, ahol ilyen bőrtünetek jelentkeznek, fokozott a lábszárfekély kialakulásának esélye.
Lábszárfekély
Ez a krónikus vénás betegség legsúlyosabb stádiuma, a szövetek felszínének elhalása következtében kialakuló szövethiányos állapot. Ennek hátterében az áll, hogy a kapillárisok, az előzőleg bekövetkezett gyulladásos események következtében megnyúlnak, kitágulnak és kanyargóssá válnak, ami károsodásukhoz, valamint fehérvérsejtek felszabadulásához vezet. Ezek a fehérvérsejtek felhalmozódnak és károsítják a bőr irharétegét. Az így kialakuló fekély az esetek többségében nehezen gyógyul és hajlamos a kiújulásra is. Ez nemcsak jelentős terhet ró a betegre és környezetére, hanem életminőségét, sőt életkilátásait is jelentősen rontja.
Visszérgyulladás
A kitágult érszakaszok hajlamosak a gyulladásra, valamint egyéb kellemetlen tüneteket is produkálnak, amelyekből akár trombózis, visszeres vérzés vagy lábszárfekély is kialakulhat. Visszérgyulladás esetén az érintett visszér fájdalmas, felette a bőr vörös és meleg tapintatú, rendszerint duzzanat és hőemelkedés kíséri. Fontos komolyan venni, mert átterjedve a mélyvénákra mélyvénás trombózist okozhat, illetve a tünetei alapján azzal össze is téveszthető.
Mélyvénás trombózis
Az egyik legsúlyosabb vénás betegség, a végtagok mélyen futó vénák elzáródásakor alakul ki vérrög képződés következtében. Bár nem egyenes következménye a krónikus vénás betegségnek, a látható visszeresség utal a teljes vénás hálózat állapotára, így a mélyvénákra is. Akinél fennáll a krónikus vénás betegség, annál igazoltan nagyobb a kockázata a mélyvénás trombózis kialakulásának. A mélyvénás trombózis életveszélyes szövődményeként tüdőembólia alakulhat ki amennyiben ezek a vérrögök leszakadnak és a vérárammal a tüdőbe jutnak.